Megengedheti magának az ügynöksége az új alkalmazottat: hogyan számolja ki

„Sok a munka, fel kell vennünk valakit" – így kezdődik a legtöbb felvétel az ügynökségeknél. És ez veszélyes, mert a „sok a munka" csupán érzés, míg az új alkalmazott hónapokra előre szóló pénzügyi kötelezettség. Egy új munkatárs nem csupán fizetés – hanem fix költség, amelyet még egy gyengébb hónapban is fizetnie kell. Tehát a kérdés nem az, hogy „van-e munka", hanem hogy „elbírja-e az ügynökség ezt a felvételt, ha leszámolja a számokat".

Nézzük meg, hogyan közelítsük meg a felvételt pénzügyi döntésként.

Miért pénzügyi döntés a felvétel

Amikor felvesz valakit, állandó költséget vállal: fizetést, adókat, munkahelyet, felszerelést. Ez a költség nem tűnik el, ha a jövő hónapban lelép egy ügyfél, vagy beköszönt a szezonális visszaesés. Ellentétben egy alvállalkozóval, akit egyszerűen nem kell megbízni egy gyengébb hónapban, az alkalmazott fix terhet jelent a költségvetésben. A felvétel tehát megemeli a fedezeti pontját: mostantól többet kell keresnie ahhoz is, hogy nullán maradjon.

Mennyibe kerül valójában egy új alkalmazott

A fizetés csak egy része a történetnek. Ehhez jönnek az adók és járulékok, a felszerelés, a szoftverek és előfizetések, a bérleti díj egy része, valamint a meglévő csapat ideje, amit a betanításra és az új munkatárs irányítására fordít. Egy alkalmazott valós költsége észrevehetően magasabb, mint az ajánlatban szereplő összeg – és pontosan ezt a teljes összeget kell beépítenie a számításba (miért számítanak a közvetett költségek).

Mennyit kell termelnie ahhoz, hogy megtérüljön

Egyszerű logika: egy új alkalmazottnak észrevehetően többet kell hoznia, mint amennyibe kerül – különben lehúzza a marzsot. A végrehajtó szerepkörök esetében ökölszabály, hogy legalább a teljes költségének 2–3-szorosát kell bevételben termelnie, mert a különbség fedezi az ügynökség fix költségeit és a nyereséget. Ha nem látja, honnan jönne ez a munka a következő néhány hónapban, ez annak jele, hogy a felvétel még korai.

Mikor van valóban szükség felvételre

A felvétel akkor indokolt, ha stabil, nem pedig egyszeri munkaáramlás van jelen, ha a meglévő csapat folyamatosan túl van terhelve (nem csak egyszer, egy csúcsidőszakban), és ha előre látja a fizetett keresletet, ahelyett hogy abban reménykedne, hogy „majd akad neki munka". Ha a csúcsidőszak egyszeri, vagy a kereslet kiszámíthatatlan, biztonságosabb alvállalkozókkal vagy szabadúszókkal lefedni – ők ugyanis változó, nem fix költséget jelentenek.

Példa: megengedheti-e magának az ügynökség egy új designert

Egy designer fizetése 60 ezer, de az adókkal, munkahellyel és minden mással együtt reálisan havi ~80 ezerbe kerül. Ahhoz, hogy megtérüljön és nyereséget termeljen, körülbelül 180–200 ezer bevételt kell generálnia: ekkor a ~80 fedezi őt, a többi pedig a fix költségekre és a marzsra megy. Ez stabil, kiszámlázható munkaterhelést jelent. Ha ez a mennyiség kirajzolódik a következő hónapokra, a felvétel indokolt; ha a munka „hol dúskál, hol koplal", egyelőre okosabb alvállalkozókkal lefedni. És érdemes megvizsgálni, hogy a felvétel túléli-e a pénzforgalmat a gyengébb hónapokban is (a likviditási résekről).

Honnan érdemes kezdeni

Felvétel előtt számolja ki az adott személy teljes költségét, a tőle elvárt bevételt, és őszintén mérje fel, van-e stabil kereslet a következő hónapokra. Vesse össze ezt az „alvállalkozókkal lefedjük" opcióval. Ha a számok stimmelnek és a kereslet stabil, nyugodtan vegyen fel valakit; ha nem, várjon, vagy vegyen igénybe változó erőforrást. Arról, hogyan hat a bérköltség egy ügynökség egészségére, lásd: Bérköltség aránya egy ügynökségnél.

A Finmapben látja fix költségeit, kihasználtságát és biztonsági tartalékát, így a felvételi döntés számokon alapul, nem pedig azon az érzésen, hogy „sok a munka". Próbálja ki ingyen 7 napig.