Mennyi rezsiköltséget építsen be az óradíjába

Amikor egy ügynökség meghatározza az óradíját, a leggyakoribb hiba, hogy a bérből indul ki. „Egy szakember ennyibe kerül óránként, ráteszek még egy kicsit – és kész is az ár.” A probléma az, hogy a bér csak egy része annak, amibe egy munkatárs ténylegesen kerül Önnek. A többi a közvetett költség, amelyet az óradíjban senki sem lát, és pontosan emiatt dolgozik egy ügynökség sokkal vékonyabb haszonkulccsal, mint gondolná.

Nézzük meg, mik is a közvetett költségek, mennyit érdemes belőlük beépíteni az óradíjba, és miért végződhet nullán még egy „nyereséges” projekt is nélkülük.

Mik a közvetett költségek

A közvetlen költségek azok, amelyek egyenesen az ügyfélhez vagy a projekthez kapcsolódnak: a rá fordított órák bére, az alvállalkozók. A közvetett költségek (rezsiköltség) mindaz, amire a vállalkozásnak a működéshez szüksége van, de ami nem tartozik egyetlen konkrét projekthez sem: bérleti díj, könyvelés, menedzsment, értékesítés, szoftver, képzés, a csapat állásideje. Az ügyfél ezeket nem közvetlenül fizeti, de fizetnie kell értük – az Ön óradíján keresztül.

Ha a rezsiköltség nincs beépítve az óradíjba, attól még nem tűnik el – egyszerűen felemészti a nyereségét.

Miért vezet veszteségbe a bérből kiinduló óradíj

Tegyük fel, hogy egy szakember órája „bér szerint” 250 грн-ba kerül, Ön pedig 500-ért adja el – ez elsőre 100%-os haszonkulcsnak tűnik. De ha hozzáadja a bérleti díjat, a menedzsmentet, az értékesítést, az állásidőt, egy óra tényleges önköltsége nem 250, hanem 450. Ekkor a valódi haszonkulcsa nem 100%, hanem csak körülbelül 11%. Egyetlen rosszul sikerült projekt, és Ön már veszteségben van, pedig „papíron” az óradíj kétszerese volt az önköltségnek.

Pontosan ezért az óradíjat egy óra teljes önköltségéből kell kiszámítania, nem a béréből – ezt részletesen tárgyalja a Önköltség óránként: hogyan határozza meg az óradíját című cikk.

Mennyit építsen be: a rezsiszorzó kiszámítása

Az egyszerű módszer a rezsiszorzó kiszámítása. Vegye a vállalkozás összes közvetett költségét egy hónapra, és ossza el az összes közvetlen költséggel (a termelő csapat bérével). Ha például a közvetlen költségek 300 ezer, a közvetettek pedig 150 ezer, a szorzó = 0,5 – vagyis minden hrivnyányi közvetlen költséghez 50 kopejka rezsiköltséget kell hozzáadnia. Ez az a hányad, amelyet az óradíjnak a bér felett fedeznie kell.

Példa: óradíj rezsiköltséggel és anélkül

Egy szakember órájának bérköltsége 250 грн. A rezsiszorzó 0,5, tehát az óránkénti rezsiköltség további 125 грн. Egy óra teljes önköltsége = 375 грн. Ha 40%-os haszonkulcsot szeretne, az óradíj = 375 × 1,4 = 525 грн.

Most vesse ezt össze a naiv megközelítéssel: 250 + „ráteszek 40%-ot” = 350 грн. A 350 és 525 közötti különbség 175 грн minden egyes órán, amelyet észrevétlenül ingyen adna oda az ügyfélnek. Egy 200 órás projekten ez 35 ezer elveszett nyereséget jelent.

A közvetett költségek, amelyeket a legtöbben elfelejtenek

A leggyakrabban kimaradó rezsitételek: a csapat állásideje (nem számlázott órák), a belső megbeszélésekre és képzésre fordított idő, a menedzsment és az adminisztráció, az értékesítés és a marketing, a szoftverek és előfizetések, valamint az eszközök amortizációja. Ezek egyenként aprópénznek tűnnek, együtt azonban könnyen kiteszik a közvetlen költségek 40–60%-át.

Hogyan tartsa kordában a rezsiköltséget

A közvetett költségek önmagukban nem veszélyesek – akkor válnak azzá, ha észrevétlenül nőnek. Ezért érdemes rendszeresen újraszámolni őket, és szemmel tartani a rezsiszorzót: ha az felfelé kúszik, a valódi haszonkulcsa csökken, még akkor is, ha az óradíjai nem változnak. Ez közvetlenül összefügg az ügyfél önköltségével (hogyan számítsa ki) és azzal, hogy a projektek nem csúsznak-e veszteségbe (projektmarzs).

A Finmapben a közvetlen és közvetett költségek egy helyen láthatók, így a rezsiszorzót és egy óra valódi önköltségét külön táblázatok nélkül is kordában tarthatja. Próbálja ki ingyen 7 napig.