Hűtőház: az üres hely ugyanannyiba kerül

„Hét évig egyetlen tarifával írtam alá a szerződéseket mind a három kamrára. Negyven hrivnya raklapnaponként — a plusz hőfokon és a mélyhűtésben is. Aztán kiszámolták nekem az energiát egy elfoglalt helyre. A leghidegebb kamrában negyvennyolc jött ki” — így kezdte a beszélgetést Andrii Levchuk, egy Brovariban működő hűtőház tulajdonosa.

Ez a kép minden hűtőháznak ismerős. A kamrák tartják a hőfokot, a rampa dolgozik, a bérlők behozzák a raklapokat. A szerződésben egy tarifa áll, és érthetőnek látszik.

A számítás egy ponton szakad el. A hűtőház raklapnapot ad el, és kamratérfogatot fizet. E két egység között ott áll az üres hely.

Alább két egységre szedjük a hűtőházat. Az állványban lévő raklaphelyre és az elfoglalt helyre, amelyért a bérlő fizet. Onnan jutunk el odáig, miért ad le többet a leghidegebb kamra, mint amennyit behoz.

Mindkét egység már megvan a hűtőházban. A helyeket az állványszerelő számolta meg, a kihasználtságot a raktáros naponta látja. A könyvelésben se az egyik, se a másik nem szerepel.

Andrii útja: három kamra

Andrii egyetlen 0…+4 °C-os kamrával kezdte. Zöldséget és tejterméket vett tárolásra, a bevételt füzetbe írta. Egy tarifa volt, mert egy kamra is volt.

Utána jöttek a beruházások. Egy második kamra −18 °C-on, alá a hűtőgép, egy tartalék generátor, négyszintes állványok. A hűtőház 1 800 raklaphelyre nőtt.

A harmadik, −24 °C-os kamrát Andrii egy konkrét bérlőnek építette. Az állandó mennyiséget ígért, és egy évre szerződött. Hosszabbítani nem akart. A kamra megmaradt, a mennyiség nem.

A tarifa közben nem változott. Negyven hrivnya raklapnaponként átment az első szerződésből az összes továbbiba. Így könnyebb tárgyalni és könnyebb számlázni.

A nyereség nem esett. Csak nem nőtt úgy, ahogy a hűtőház nőtt. Andrii ezt a piaci árakra és az áramtarifákra írta.

„Amíg egy kamra volt, fillérre tudtam egy nap önköltségét. Most a havi jelentést látom: bevétel, áramszámla, nyereség. Melyik kamrából jött a hrivnya, nincs leírva. A szerződéseket vakon írtam alá.”

Egy tarifa három zónára

Andrii évekig egyetlen szám szerint döntött. A raklapnapra szóló tarifa szerint. Épp azt rögzítik a szerződésben, és épp arról folyik a tárgyalás.

A tarifa viszont nem ismeri a hőfokot. A plusz kamrában és a mélyhűtésben lévő bérlő ugyanazért a napért 40 ₴-ot fizet. A hűtésigényük többszörösen eltér.

Az áram a hűtőházban 7,50 ₴/kWh. Ez az egyetlen ár, amely mindhárom kamrában ugyanaz. Minden más különbözik bennük.

A tarifát a hőfok adja, nem a hűtőház.

Egy tarifa három zónára egyszerű dolgot jelent. A plusz kamra támogatja a mélyhűtést. A szerződésekben ez a támogatás nem látszik, mert nincs bennük sor a hűtésről.

A hideg a térfogatot fizeti

A hűtőgép nem tudja, hány raklap áll a kamrában. A hőfokot az egész térfogatban tartja. Az üres állványt ugyanúgy hűti, mint a telit.

Ezért a hűtésigényt raklaphelyre számolják, nem raklapra. A raklaphely egy rekesz az állványban. Pénzbe kerül attól függetlenül, hogy van-e benne valami.

A hideg a kamra térfogatát tartja, nem a raklapokat.

A plusz kamrában egy hely napi 0,8 kWh-t eszik. A −18 °C-os kamrában 2,0 kWh-t. A mélyhűtésben 3,2 kWh-t.

Váltsuk át pénzre. Az első kamrában ez napi 6 ₴ helyenként, a másodikban 15 ₴, a harmadikban 24 ₴.

Ez olyan költség, amely nem reagál a kihasználtságra. A bérlők félig vagy teljesen megtölthetik a kamrát. A kompresszor ugyanúgy jár.

Az üres hely annyiba kerül, mint az elfoglalt.

Amit a havi jelentés kihagyott

Azt a könyvelést, amellyel a hűtőház ezeket az éveket leélte, minden egy kamrából kinőtt hűtőház felismeri. Egy szó sem áll benne a technikáról.

• A tarifa egy maradt minden zónára. A szerződésben 40 ₴ állt raklapnaponként, a kamra hőfoka nem került szóba.
• Az áramszámla egy sorban ült. Egy összeg jött az egész hűtőházra. Kamrákra senki nem bontotta.
• A kihasználtságot hűtőházra mérték, nem kamrára. A jelentésben egy százalék állt 1 800 helyre. Melyik kamra áll félig üresen, azt nem mutatta.
• Az üres helyet nullának vették. Az elfoglalatlan rekesznek nem volt se ára, se sora. A könyvelésben egyszerűen nem létezett.
• A bevételt egy összegben nézték. A raklapnapok havi összesítésbe futottak, és tovább senki nem bontotta.
• Az elfoglalt raklapnap önköltsége hiányzott. Ilyen sor nem volt a kimutatásban — se összesen, se kamrákra külön.

Hat pont, és mind könyvelési. Egy sem a kompresszorokról és nem a rampán dolgozókról szól. Ezért nem látta őket se a gépész, se a raktáros, se maga Andrii.

Külön-külön mindegyik pont apróságnak tűnik. Együtt egy eredményt adnak. A tulajdonos raklapnapot lát, és nem látja, mibe kerülnek.

Bevétel raklaphelyenként

Most a számítás másik fele. A szerződésben egy tarifa áll, a bevétel helyenként viszont eltérő. A különbséget a kihasználtság adja.

A kamra kihasználtsága azoknak a helyeknek az aránya, amelyeken raklap áll. A plusz kamrában ez 85%. A −18 °C-os kamrában 70%, a mélyhűtésben 50%.

Az egy helyre jutó napi bevétel a tarifa és a kihasználtság szorzata. Ez az első kamrában 34 ₴, a másodikban 28 ₴, a harmadikban 20 ₴.

A bérlő közben a saját raklapjáért a teljes 40 ₴-ot fizeti. A hűtőház viszont nem raklapot ad bérbe, hanem helyet. A harmadik kamra helyeinek a fele pedig semmit nem hoz.

Amit a kamránkénti jelentés mutatott

Andrii a három kamrát egy számításba tette. A tarifa minden sorban ugyanaz. A különbséget két oszlop adja.

Nézze a hátulról második oszlopot. A Kamra A naponta +28 ₴-ot ad helyenként. A Kamra B +13 ₴-ot. A Kamra C pedig 4 ₴-ot elvisz.

A harmadik sorban a mínusz nem kerekítési hiba. Az energia ott helyenként 24 ₴, a bevétel 20 ₴. A különbség a hűtőházon marad.

Havonta ez 36 000 ₴, amit a hűtőház nem keresett meg. A kamra működik, a bérlők fizetnek, a számlák időben mennek ki.

Az utolsó oszlop még egyszerűbben olvasható. Az első két kamra 756 000 ₴-ot és 234 000 ₴-ot ad. A harmadik 36 000 ₴-ot visz vissza.

„Ezt a jelentést egy hétig magammal hordtam. Mindenki a kihasználtság oszlopát nézte, és azt mondta: a kamra félig üres, hozzanak be többet. A döntést a hátulról második oszlop alapján hozzák meg. Ott van a helyenkénti marzs.”

A 0,8 és a 3,2 nem pénz

A negyedik oszlop két száma könnyen olvasható hrivnyaként. Ezek kWh. A 0,8 mást jelent: egy helyet a plusz kamrában egy napig tartani 0,8 kWh-t kíván.

Pénzzé a következő oszlopban válnak. Ott 6 ₴ és 24 ₴ áll — ugyanaz az energia, 7,50 ₴/kWh árral felszorozva.

A 34 ₴ a tarifa és a kihasználtság szorzata

A Kamra A tarifája ugyanaz, mint a többiben — 40 ₴ raklapnaponként. A bevétel oszlopában viszont 34 ₴ áll. Ez nem kedvezmény a bérlőnek.

Ugyanaz a tarifa, csak a kamra összes helyére átszámolva. 85% az elfoglalt, ezért egy helyre 34 ₴ jut. A Kamra C-ben 50% az elfoglalt, és így 20 ₴ jön ki.

Önköltség a tarifa felett

Most ugyanaz az energia, de más alapon. Nem a kamra összes helyére, csak az elfoglaltakra. Épp az elfoglaltakért fizet a bérlő.

Az utolsó két oszlop nem véletlenül áll egymás mellett. A Kamra A-ban egy elfoglalt raklapnap 7,06 ₴-ba kerül 40 ₴ tarifa mellett. A Kamra B-ben 21,43 ₴-ba.

A Kamra C-ben 48,00 ₴-ba kerül. A tarifa ugyanaz. Az önköltség magasabb annál az árnál, amennyiért a hűtőház eladja.

Az elfoglalt raklapnap önköltsége a tarifa felett veszteség.

Ez már nem „vékony marzs” és nem szezonális visszaesés. A Kamra C minden raklapja veszteséggel hagyja el a hűtőházat. És minél tovább áll ott, annál nagyobb ez a veszteség.

A 6 ₴ és a 7,06 ₴ más alapon áll

Mindkét szám a Kamra A egy napra jutó ugyanazon energiája. A különbség csak abban van, mire osztják.

A 6 ₴ az állvány minden helyére jut, elfoglaltra és üresre is. A 7,06 ₴ minden olyan helyre, amelyen tényleg raklap áll. A másodikat kell a tarifával összevetni.

A gyenge kihasználtság kétszer üt

Épp itt szakad el az egész számítás. Az üres hely két oldalról lép be. Ez nem egy probléma, hanem kettő.

Először elveszi a bevételt. A raklap nélküli hely semmit nem hoz, mert a tarifát csak az elfoglalt helyekre számolják.

Utána pedig a költséget nem viszi el sehonnan. A kompresszor a kamra egész térfogatát tartja. Ugyanaz az energia kevesebb raklapra oszlik.

A gyenge kihasználtság a bevételt csökkenti, az energiát nem.

Ezért áll a 48,00 ₴ olyan messze a 24 ₴-tól. A Kamra C fele üresen áll, és az egész energiája a másik felére esik.

A Kamra A-ban ugyanez a számtan működik, csak szelídebben. 85% az elfoglalt, és a 6 ₴ csak 7,06 ₴-ra nő.

„Két évig vártam, hogy a Kamra C magától megtelik. Azt hittem, a félig üres kamra egyszerűen kevesebbet keres. Másként sült el: közben megduplázta egy nap önköltségét. Ez a hiba havi harminchatezerbe került nekem.”

A hónap összesítve

Most az egész hűtőház egy oszlopban. Előbb a bevétel, utána az áram és az állandó költségek, a végén a nyereség.

A hónap bevétele 1 602 000 ₴. Ez a három kamra összes raklapnapja 30 nap alatt.

Az áramszámla 648 000 ₴. Utána a három kamra 954 000 ₴ fedezetet ad.

Ezzel a fedezettel szemben az állandó költségek állnak. Azok nem tudják, hány hely van elfoglalva a hűtőházban.

• Bér — 320 000 ₴.
• Értékcsökkenés — 210 000 ₴.
• A hűtőberendezés javítása és szervize — 78 000 ₴.
• Bérleti díj — 140 000 ₴.
• Biztonsági szolgálat — 44 000 ₴.
• Adminisztratív költségek — 68 000 ₴.

Együtt 860 000 ₴. A nyereség 94 000 ₴, azaz a bevétel 5,87%-a.

Ez a fedezet pedig már csökkentve van a Kamra C 36 000 ₴ veszteségével. Ilyen sor soha nem volt a havi jelentésben.

A 860 000 ₴ nem ismeri a kihasználtságot

A kompresszorok, az állványok, a biztonsági szolgálat és a bérleti díj ugyanúgy áll. Nem számít, hány raklapot hoztak be a bérlők. A 210 000 ₴ értékcsökkenés teli és félig üres kamránál ugyanannyi.

Ezért a tarifán és a kihasználtságon végzett munka egyenesen a nyereségbe üt. Az állandó költségek erre semmilyen módon nem reagálnak.

Az állandó költségek nem tudják, hány hely van elfoglalva.

Hol rejtőzik a marzs

A 94 000 ₴ az 1 602 000 ₴ bevétel mellett 5,87%. Egy ilyen technikával dolgozó hűtőháznak ez kevés.

Az okot az állandó költségekben keresni hiábavaló. A 860 000 ₴ egy ilyen hűtőházra szokásos pénz. Ott nincs mit vágni.

Az ok feljebb áll. Egy tarifa három hőfokzónára — és a Kamra A egész évben támogatja a Kamra C-t.

Számoljon másként. Ha a Kamra C csak nullára jönne ki, a hónap nyeresége 36 000 ₴-tal nagyobb lenne. Ez a mostani teljes nyereség több mint harmada.

Egy tarifa három zónára támogatás.

Három lépés és az áruk

A tulajdonos első gondolata mindig ugyanaz. Bezárni a veszteséges kamrát és elfelejteni. Andrii három lépést számolt végig, mielőtt döntött.

Az első lépés a legerősebb, és ez a táblázat lényege. Havi 288 000 ₴ egyetlen új raklap nélkül.

A nyereség ezzel 94 000 ₴-ról 382 000 ₴-ra megy. Ez 4,06-szoros. Ugyanazok a kamrák, ugyanazok a kompresszorok, ugyanazok a bérlők.

A második lépés gyengébb, és nem a könyveléstől függ. A Kamra C-t 85%-ra megtölteni csak olyan bérlő tudja, aki még nincs.

Az első és a második lépés közti különbség elvi. A tarifát a tulajdonos maga emeli. A kihasználtságot a piac hozza neki.

Az 50 ₴ és az 50% két különböző ötven

A táblázatban kétszer áll 50, és más dolgokról szól. Az első a Kamra B új tarifája, hrivnyában raklapnaponként.

A második a Kamra C kihasználtsága, azaz az elfoglalt helyek aránya. Számtani kapcsolat a két szám között nincs.

Kétszer ugyanaz a 85%

A 85% is kétszer áll a cikkben. Az első a Kamra A jelenlegi kihasználtsága. Ez tény a raktáros kimutatásából.

A második a Kamra C célkihasználtsága a második lépésben. Ez cél, nem tény. A Kamra C-t a Kamra A szintjére felhúzni +126 000 ₴-ot jelent.

A harmadik lépés korlátja

A harmadik sor látszik a legegyszerűbbnek. Kikapcsolni a Kamra C-t, a raklapjait átvinni a Kamra B-be, megtakarítani az áramon.

A számtan kijön. A hűtőház már nem fizet 216 000 ₴-ot a Kamra C hidegéért. A 180 000 ₴ bevétel a kamrával együtt elmegy.

A raklapok viszont nem tűnnek el. Átköltöznek a Kamra B-be, és a bérlő ott fizet értük. A pótfizetés visszahozza ugyanazt a 180 000 ₴-ot.

Végül az árammegtakarítás marad — havi 216 000 ₴. Kevesebb az első lépésnél, viszont tarifatárgyalás nélkül.

És itt megjelenik egy korlát, amely nincs a táblázatban. A Kamra B-ben −18 °C van. Oda csak olyan áru megy, amely ezt a hőfokot kibírja.

A mélyhűtés nem költözik át. A hal, a jégkrém és a félkész termékek a −24 °C-ról a Kamra B-ben megromlanak. Nekik a harmadik lépés egyszerűen nem létezik.

A sorban a szám helyes, a lépés viszont nem minden bérlőnél végrehajtható. Nem az összeg szerint ítélik meg, hanem az szerint, ami a raklapokon van.

Honnan jött a 180 szabad hely

A Kamra B-ben 600 hely van, 70% az elfoglalt. Szabadon 180 hely áll, és a hidegükért a hűtőház már most fizet.

Épp ezért lehetséges egyáltalán a harmadik lépés. A Kamra C áruja belefér ezekbe a szabad helyekbe, és új hideg nem kell hozzá.

„A harmadik sort tettem elsőnek a tervbe — az tűnt a legolcsóbbnak. Aztán felhívtam a halas bérlőt. Egyetlen dolgot kérdezett: milyen hőfok van a Kamra B-ben. A sort még aznap kivettem a tervből.”

A 288 000 ₴-os döntés

Andrii az első lépést választotta. A tarifa most három zónára eltérő: a Kamra B 50 ₴-ra ment, a Kamra C 76 ₴-ra.

A döntés árát is tudni. Két szerződést nulláról újra kellett írni, és a Kamra C egyik bérlője nem egyezett bele. A helyei másfél hónapig üresen álltak.

A Kamra C kompresszorának cseréjéről Andrii tudatosan lemondott. A pénz kamránkénti mérőkre és az áram külön elszámolására ment el.

A legnehezebb nem a számolás volt, hanem kimondani a 76 ₴-ot. Ez a tarifa majdnem kétszerese annak, amellyel a hűtőház hét évig dolgozott.

„A tárgyalást nem az árral kezdtem, hanem az áramszámlával. Két számot tettem az asztalra: negyvennyolc hrivnya önköltséget és negyven hrivnya tarifát. A bérlő maga számolt, és aláírt hetvenhatot. Ugyanazt látta, amit én.”

Egy mutató havonta

A döntést Andrii négy könyvelési változtatásban rögzítette. Mind a négy papíron van, egy sem a gépházban.

• A tarifa zónákra ment. A szerződésben most a kamra hőfoka áll, nem egy szám az egész hűtőházra.
• Az áram kamrákra van szétosztva. Nem egy összegben a hűtőházra, hanem minden kamrára külön.
• A kihasználtságot kamránként mérik. 85%, 70% és 50% — három százalék egy helyett 1 800 helyre.
• Az üres hely árat kapott. Az elfoglalatlan rekesz most napi 6 ₴-ot, 15 ₴-ot vagy 24 ₴-ot nyom — kamrától függően.

A kimutatásban új sor jelent meg — energia elfoglalt raklaphelyenként. Minden kamrára külön, és mellette az adott kamra tarifája.

Épp ezt a két számot követi Andrii havonta. Ha az önköltség közelít a tarifához, elindítja a tarifáról a beszélgetést. A negyedév végét nem megvárva.

Az új jelentés első hónapja kellemetlen volt. A Kamra B kihasználtsága hétről hétre ingadozott, a havi átlag pedig elsimította.

Megváltozott a tárgyalás tárgya is. Korábban Andrii a mennyiségről egyezkedett, most a hőfokról és a tárolási időről.

Egy mutató: energia elfoglalt helyenként a tarifa ellenében.

Következtetés vállalkozóknak. Ha helyet ad el és térfogatot fizet, az egy tarifa minden zónára megtéveszti önt. Számolja ki a fogyasztást egy helyre minden zónában külön. Utána ossza el a zóna kihasználtságával. Megkapja annak az egységnek az önköltségét, amelyért valóban fizetnek önnek. Tegye ezt a számot a tarifa mellé — és látni fogja, melyik zóna hoz pénzt, és melyik viszi. Ugyanígy működik minden tárolás és minden kapacitásbérlet: száraz raktárak, gabonatárolók, adatközpontok, járműparkok.

Ellenőrzőlista a tulajdonosnak

• Számolja ki az energiát egy raklaphelyre. Minden kamrára külön: napi 0,8, 2,0 és 3,2 kWh — ez három különböző gazdaság.
• Váltsa át a kWh-t hrivnyára. 7,50 ₴/kWh ár mellett ez napi 6 ₴, 15 ₴ és 24 ₴ helyenként.
• Ossza el a fogyasztást a kamra kihasználtságával. A 6 ₴ 7,06 ₴-ra nő, a 24 ₴ pedig egész 48,00 ₴-ra.
• Tegye mellé a tarifát. Andriinál ez 40 ₴, és a három önköltség egyike már meg is haladta.
• A marzsot helyre számolja, ne raklapra. +28 ₴, +13 ₴ és −4 ₴ — három szám egy helyett, és látszik, melyik kamra viszi a hónapot.
• Adjon árat az üres helynek. Amíg az elfoglalatlan rekesz nullába kerül, senki nem tölti meg.
• A tarifát a zóna hőfoka szerint szabja. Egy tarifa a plusz kamrára és a mélyhűtésre azt jelenti, hogy az egyik kamra a másikat támogatja.

A pénz nem tűnik el — csak nem látja

Egy hűtőházról azt gondolják, hogy mindent a technika dönt el. Kompresszorok, szigetelés, tartalék betáplálás. Valójában a technika azt dönti el, működik-e a hűtőház.

Hogy mennyit keres, azt más dönti el. Milyen hőfok van a kamrában, és hány hely van elfoglalva benne.

A záró sor közben nem hazudik. A 94 000 ₴ nyereség igaz. De nem mondja meg, hogy a Kamra C 36 000 ₴-ot elvitt, az egy tarifa három zónára pedig további 288 000 ₴-ot.

Andrii ma is tartja a −24 °C-os kamrát. A különbség annyi, hogy most 76 ₴-ba kerül a bérlőnek, nem 40 ₴-ba.

Amint az elfoglalt helyre jutó energia külön sor lesz, látszik a lényeg. Az 5,87% nem a hűtőház plafonja. Ez az eredménye egy tarifa mellett három hőfokra.

Hogyan látható ez a saját hűtőházban

Minden, ami fentebb áll, egyetlen soron nyugszik: nem a hűtőház egy árbevétellel, hanem minden kamra külön — a saját hőfokával, a saját kihasználtságával és az elfoglalt raklaphelyre átszámolt energiájával. Amíg a tarifa minden zónára egyforma, nem látszik se az, hogy a plusz kamra támogatja a mélyhűtést, se az, hogy a gyenge kihasználtság ugyanazt az energiát kisebb alapra osztja. Amikor ugyanezek az adatok automatikusan állnak össze, látszik, melyik kamra fizeti meg magát — pontosan ezért használják a kis- és középvállalkozások tulajdonosai a Finmap-et: hogy lássák a pénzügyi képet, ne pedig emlékezetből rakják össze.

Olvassa el azt is

• Fulfillment raktár: nyereség rendelésenként és raklaphelyenként
• Üvegház: kilónkénti költség, nem kiló négyzetméterenként

A téma alapja: A vezetői számvitel elmagyarázva: mi ez, és miért van rá szüksége a tulajdonosnak