Tartalomjegyzék
67
24 perc
26.10.2026
Acélszerkezetek: 14% tonnatartalom, 33% üzem
Sergiy Shuldik
A Finmap pénzügyi szakértője
„A költségvetésemben egyetlen sor van — a tonnák. A generálvállalkozó a tonna áráról tárgyal, én ugyanarról az árról tárgyalok. Aztán kiszámolták nekem az órákat. Egy tonna gerenda — huszonkét normaóra. Egy tonna lépcső — kilencvenöt. A szerződésben pedig egyetlen ár áll” — így kezdte a beszélgetést Taras Polishchuk, egy zaporizzsjai acélszerkezeti üzem tulajdonosa.
A kép minden acélszerkezeti üzemnek ismerős. Szabás, hegesztés, alapozó, kiszállítás. A költségvetés tonnákra van szűkítve, mert a megrendelő tonnákban olvassa.
A számítás nem ott romlik el, ahol vezetik. Az üzem tonnát ad el, és normaórát költ el. E két mérték között a termék összetettsége áll.
Lentebb az üzem három megrendeléstípusra és egyetlen normaórára van szétszedve. És látszik, miért visz el a súly szerint legkönnyebb típus egyharmadot a gyártásból.
Az üzem tonnákon nőtt fel
Taras két hegesztőállással kezdte egy bérelt csarnokban. Apró munkát vállalt: előtetőket, pihenőket, létrákat. A költségvetést kézzel írta, és minden sorát ismerte benne.
A fordulópont az első szerződés volt egy generálvállalkozóval. Ehhez állandó volumenre volt szükség, a volumen pedig már nem két állás, hanem üzem. Taras lízingbe vett gépeket.
Megjelent a lemezvágó olló, a plazmavágó, a híddaru és a festőrész. A volumen 86 tonnára nőtt havonta. A volumennel együtt eltűnt a tételes költségvetés.
A nyereség nem esett vissza. Csak abbahagyta a növekedést, ahogy a tonnatartalom nőtt. Taras ezt a hengerelt acél áraira és a generálvállalkozó szorítására írta.
„Amíg kézzel írtam a költségvetést, benne volt a szabás, a hegesztés, a festés. Most a megrendelő egyetlen számot kér tonnánként, és én megadom neki. Minden, ami a költségvetésben volt, tonnákra szűkült. Hogy azokban a tonnákban hol van az én keresetem, azt nem láttam”.
Egy ár mindenre
Taras éveken át egyetlen számhoz igazodott. A kész szerkezet tonnájának árához. Ezt egyeztetik a szerződésben, erről tárgyalnak, ez alapján hasonlítják össze a versenytársakat.
Az ára bármelyik szerkezetre ugyanaz — 68 000 ₴ tonnánként. Gerendák, rácsos tartók, lépcsők: minden ezen a számon.
A bemenetek is azonosak mindhárom típusnál. Csak az tér el, hogy az üzem mennyit áll egy tonna fölött.
- Hengerelt acél — 38 000 ₴ a kész szerkezet tonnájára. Ez a legnagyobb tétel és a legérthetőbb: a számla havonta egyszer jön.
- Segédanyagok — 4 200 ₴ tonnánként. Elektróda, gáz, csiszolóanyag és alapozó együtt.
- Az üzem normaórája — 420 ₴. Benne van a hegesztő bére, a kategóriája és a terület általános költsége.
- Eladási ár — 68 000 ₴ tonnánként, azonos a gerendákra, a rácsos tartókra és a lépcsőkre.
Az első három sor az üzem költsége. A negyedik az egyetlen, amiről a megrendelővel beszélnek.
A tonnaár azt feltételezi, hogy a tonna mindenhol ugyanaz.
Az üzem normaórája — 420 ₴
A normaóra egy gyártóállás egy órai munkája. Nem a munkanap egy órája, hanem az az óra, amit az állás valóban a megrendelésnek adott.
Ez az a mérték, amiben az üzem a munkát elkölti. A hengerelt acélt tonnára vásárolják, a munkát órában költik el.
Szorozza meg az órákat 420 ₴-ral, és pénzt kap. E szorzás nélkül az összetettség megmarad a „nehéz megrendelés” szónak.
A tonna nem egyenlő a tonnával
Egy tonna gerenda és egy tonna lépcső — azonos súly és teljesen más munka. A gerenda hosszú, egyenes profil egyszerű illesztésekkel.
A lépcső lépcsőtartókból, fokokból, pihenőkből és korlátokból áll. Ugyanaz a tonna több száz apró darabra esik szét. Mindegyiket le kell vágni, be kell illeszteni, meg kell pontozni és le kell hegeszteni.
A rácsos tartó középen áll. A szabás nehezebb, mint a gerendánál, viszont a darabok csomóponttól csomópontig ismétlődnek.
Tonnára jutó normaórában a szakadék négyszeresnél is nagyobb. Pontosan ezt a szakadékot nem mutatja a tonnákban írt költségvetés.
A technológus ezt mindig tudta. A normái az üzemben álltak, a költségvetéstől külön, és pénzre senki nem fordította át őket.
48 tonna és 48 normaóra
A cikkben kétszer áll 48, és ez két különböző dolog. Az első: gerenda és oszlop tonnában, havonta. A második: normaóra a rácsos tartók tonnájára.
Számtani kapcsolat e számok között nincs. A gerenda és az oszlop a súly szerint legnagyobb típus. A rácsos tartó az összetettség szerint a középső típus.
„A generálvállalkozóval két hétig tárgyaltunk a tonna áráról. Kiharcoltam a saját számomat, és ezt győzelemnek tartottam. A szerződésben egy szó sem volt arról, milyen szerkezetek mennek abba a tonnába. A lépcső és a gerenda ugyanannyiba került benne”.
A költségvetés hat hibája
Azt a nyilvántartást, amivel Taras ezeket az éveket leélte, minden két állásból kinőtt üzem felismeri.
- A költségvetést tonnákra szűkítették. A megrendelő tonnát olvas, ezért belül is tonnát számoltak.
- A normaórákat nem osztották szét típusonként. Az üzem a teljes órakeretet ismerte, nem az egyes termékek tonnájára jutó órát.
- Az árat egyformán tartották. 68 000 ₴ tonnánként állt minden szerződésben, a szerkezet összetettségétől függetlenül.
- Az összetettséget szavakban tárgyalták. „Nehéz megrendelés” — ezt mondták a megbeszélésen, de tonnára nem szorozták.
- Az acélt és a munkát egy kosárba tették. A tonna önköltségét az üzem átlagaként vették, egyet minden típusra.
- Normaórára jutó fedezet nem létezett. Ilyen sor nem volt a kimutatásban, sem az üzemre, sem a típusokra külön.
Ebben a listában egyetlen szemrehányás sincs a gyártásnak. Az állások dolgoztak, a hegesztők hegesztettek, a megrendelések határidőre mentek ki.
Mind a hat pont nyilvántartási hiba. Ezek pedig nem látszanak sem a csarnokban, sem a bankkivonatban.
Mit mutatott a típusonkénti kimutatás
Íme az a hónap, amelyből Taras minden döntését meghozta. Három megrendeléstípus, 86 tonna, egyetlen ár.
A fő oszlop itt a tonnára jutó normaóra. Nem a súly és nem az árbevétel.
| Megrendelés típusa | Tonna/hó | Normaóra tonnánként | Munka, ₴/t | Önköltség, ₴/t | Ár, ₴/t | Marzs, ₴/t | ₴ normaóránként | Óra/hó | Összesen, ₴ |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Gerendák és oszlopok | 48 | 22 | 9 240 | 51 440 | 68 000 | +16 560 | 753 | 1 056 | 794 880 |
| Rácsos tartók | 26 | 48 | 20 160 | 62 360 | 68 000 | +5 640 | 118 | 1 248 | 146 640 |
| Lépcsők és korlátok | 12 | 95 | 39 900 | 82 100 | 68 000 | −14 100 | −148 | 1 140 | −169 200 |
| Összesen | 86 | — | — | — | — | — | — | 3 444 | 772 320 |
A tonna önköltsége egyszerűen számolható. Acél plusz segédanyag plusz munka az adott típus órái szerint.
Az első két összetevő mindhárom sorban azonos. Csak a munka tér el.
Nézze a normaórára jutó fedezet oszlopát. A tonnára jutó marzs megszokott, de nem az a fő itt.
A munka órában és pénzben
A harmadik és a negyedik oszlop ugyanaz, két különböző mértékben. 22 normaóra egy tonna gerendára 9 240 ₴ munkát ad.
A rácsos tartóknál 48 normaóra 20 160 ₴-ra változik. A lépcsőknél 95 normaóra 39 900 ₴-ra.
A szorzó mindenhol egy — 420 ₴ óránként. Az eredmény pedig tonnánként több tízezer hrivnyával tér el.
Éppen ez az oszlop húzza az önköltséget. A hengerelt acél a gerendánál és a lépcsőnél fillérre ugyanannyi.
„Ezt a kimutatást a megbeszélés előtt tettem az asztalra. Mindenki a tonnára jutó marzsot nézte: két plusz és egy mínusz. Én az utolsó oszlopot néztem. A döntéseket a normaórára jutó fedezet alapján hozzák — ez az egyetlen, amiben a típusok egyáltalán összevethetők”.
14% tonnatartalom, 33% üzem
Íme a cikk legfontosabb száma. A „Lépcsők és korlátok” 12 tonna a 86-ból, vagyis a tonnatartalom 14%-a.
Normaórából viszont 1 140-et visznek el a 3 444-ből. Ez az egész üzem 33%-a.
A típus, amely a kiszállítás hetedét nyomja, a gyártási idő egyharmadát foglalja el. A tonnákban írt költségvetésben ez egyáltalán nem látszik.
A könnyű, összetett termék az üzemet eszi, nem a raktárt.
Vesse össze az órákat egymással. A gerenda 1 056 órát ad 48 tonnára. A lépcső 1 140 órát 12 tonnára.
A számok szinte azonosak, a tonnatartalom négyszer más. A rácsos tartó 26 tonnánál 1 248 órát vesz el.
Három hasonló szám egymás mellett, és mögöttük három különböző tonnatartalom. Ezért nem is súgott semmit az üzem órakerete.
Fedezet normaórára
A tonnára jutó marzs megszokott mutató, és nem hazudik. A gerenda +16 560 ₴-t ad tonnánként, a rácsos tartó +5 640 ₴-t.
A lépcső 14 100 ₴-t visz el minden tonnából. A típusok sorrendje már itt nyilvánvaló.
De nem a tonna az üzem szűk helye. A szűk hely a normaóra. Állás annyi van a csarnokban, amennyi van, és hegesztő is.
Ezért a marzsot el kell osztani azokkal az órákkal, amiket az üzem rá elköltött. Így jön ki az egy normaórára jutó fedezet.
A típusok csak egyetlen normaórán vethetők össze.
753 ₴ a −148 ₴ ellen
A gerenda 753 ₴-t hoz minden normaórából. A rácsos tartó 118 ₴-t. A lépcső 148 ₴-t visz el.
Tonnánként a rácsos tartó háromszor maradt el a gerendától. Normaórán az elmaradás több mint hatszoros.
A típusok sorrendje ugyanaz, a szakadék viszont teljesen más. A döntéseket éppen a szakadék alapján hozzák, nem a sorrend alapján.
A mínuszban dolgozó lépcsők
Egy tonna lépcső 82 100 ₴-ba kerül az üzemnek. Eladni 68 000 ₴-ért adják.
A különbség mínusz 14 100 ₴ minden tonnán. 12 tonnán ez 169 200 ₴ havonta, amit az üzem nem keresett meg.
Ezek a tonnák ráadásul le vannak szabva, lehegesztve, lefestve és határidőre kiszállítva. Reklamáció a megrendelőtől egy sem volt.
A hengerelt acél bennük ugyanaz — 38 000 ₴. A segédanyag ugyanannyi — 4 200 ₴. Az egész különbség a munkában ül.
A tonnán lévő mínusz nem látszik, amíg egy ár van.
„A lépcsőt szívesen vállaltam. A termék drágának látszott, és a megrendelő szinte nem is tárgyalt róla. Amikor megláttam a mínusz tizennégyezret tonnánként, az első kérdésem nem az árról szólt. Azt kérdeztem, hány állást tartottak ezek a lépcsők, és mit nem vállaltunk el miattuk”.
A hónap összesítve
Most az egész üzem egyetlen oszlopban. Előbb a három típus árbevétele és fedezete, utána az állandó költségek, a végén a nyereség.
| A hónap sora | ₴ |
|---|---|
| Árbevétel | 5 848 000 |
| Három típus fedezete | 772 320 |
| Állandó költségek | −610 000 |
| Nyereség | 162 320 |
A második sor a típusok táblájából vett három összeg összege. 794 880 ₴ plusz 146 640 ₴ mínusz 169 200 ₴.
Éppen a fedezet mutatja az üzem munkáját, nem az árbevétel. Az 5 848 000 ₴ árbevétel tekintélyesen néz ki.
Az állandó költségekig ebből 772 320 ₴ ér el. A többit megette az acél, a segédanyag és az óra.
Az állandó költségek nem függnek sem a tonnatartalomtól, sem az összetettségtől. Minden hónapban ugyanannyi.
- A műszaki személyzet bére — 180 000 ₴ a technológusokra, a tervezőre és a területi mesterekre.
- A gépek amortizációja — 140 000 ₴ a lízingrésszel együtt.
- A csarnok bérleti díja — 120 000 ₴ havonta.
- Energia — 96 000 ₴, ez a világítás, a szellőzés és a csarnok fűtése.
- Adminisztratív költségek — 74 000 ₴.
A 610 000 ₴ nem tud az összetettségről
A csarnok, a híddaru és a plazmavágó egyformán áll. Mindegy, melyik szerkezet megy át rajtuk.
A 140 000 ₴ amortizáció ugyanannyi a gerendára és a lépcsőre is. A bérleti díj és a műszaki személyzet ugyanúgy.
Ezért az összetettséggel végzett munka egyenesen a nyereségbe vág. Az állandó költségek erre semmit nem reagálnak.
Egy összetett megrendelés ára
Az üzem havi nyeresége 162 320 ₴. Ez az árbevétel 2,78%-a. Ilyen gépparkkal bíró gyártásnál nem sok.
Az állandó költségekben keresni az okot hiábavaló. 610 000 ₴ egy ilyen üzemre szokásos pénz. Ott nincs mit megvágni.
Az ok feljebb áll. A 772 320 ₴ fedezetet már csökkentette a lépcsőkön elért 169 200 ₴ veszteség.
Számolja máshogy. Ha a lépcső csak nullára jönne ki, a nyereség 169 200 ₴-val nagyobb lenne.
Ez több, mint az üzem mostani teljes nyeresége. Egyetlen megrendeléstípus többet nyom, mint az összes többi együtt.
A marzsot az összetettség eszi meg, nem az állandó költség.
„A hengerelt acélról a számla havonta egyszer jön, és nálam kérdést soha nem váltott ki: tonna szorozva árral. Kérdést az órakeret váltott ki. Láttam, hogy egyharmada tizenkét tonnára ment el. Akkor lett világos, mibe került egyetlen összetett megrendelés. Két egyszerűbe került, amit nem vállaltam el”.
Három lépés egy helyett
A tulajdonos első gondolata mindig ugyanaz. Kivenni a veszteséges típust és elfelejteni. Taras három lépést számolt végig, mielőtt bármit eldöntött.
| Lépés | Mi változik | ₴/hó |
|---|---|---|
| A „Lépcsők és korlátok” ára 68 000 → 95 000 ₴/t | fém, óra és az összetettség felára; a marzs −14 100 ₴-ról +12 900 ₴-ra | +324 000 |
| A „Lépcsők és korlátok” elhagyása | mínusz 12 tonna, felszabadul 1 140 normaóra | +169 200 |
| Hegesztősablonok és idomszerek: 95 → 78 normaóra tonnánként | a marzs −14 100 ₴-ról −6 960 ₴-ra | +85 680 |
Az első lépés erősebb a többinél, és ez a fő a táblában. 324 000 ₴ a 169 200 ₴ és a 85 680 ₴ ellenében.
Árat emelni az összetett típuson jövedelmezőbb, mint elhagyni azt. És sokkal jövedelmezőbb, mint gyorsítani az üzemet.
Figyeljen rá: mindhárom lépés egyetlen típust érint. A gerendához és a rácsos tartóhoz hozzá sem nyúlnak.
Az összetett termék nem olcsó — csak alulértékelt.
A második lépés tisztességes határa
Az elhagyás egyszerűnek látszik, de megvan az ára. 12 tonna elmegy, és 1 140 normaóra felszabadul.
Ezek az órák maguktól nem hoznak pénzt. Más megrendelésekkel kell megtölteni őket.
A gerenda iránti igényt pedig a generálvállalkozó és az ütemterve határolja. Hely a csarnokban lesz, megrendelés nem feltétlenül.
Ezért a második lépés 169 200 ₴-ja plafon, nem terv. A valódi szám a megrendelésállománytól függ, nem az Ön döntésétől.
Nyereség 3,00-szorosára
Az első lépés a „Lépcsők és korlátok” új ára. A 68 000 ₴ tonnánként 95 000 ₴ lesz.
Ebben az árban fém, óra és az összetettség felára van. A tonnára jutó marzs −14 100 ₴-ról +12 900 ₴-ra kerül át.
Havonta ez 324 000 ₴-t ad. Az üzem nyeresége 162 320 ₴-ról 486 320 ₴-ra megy.
Ez pontosan 3,00-szoros. Egy típus, egy szám a szerződésben, egyetlen új tonna nélkül.
Semmilyen új gép nincs ebben. Nincs új állás és nincs új hegesztő sem.
Az árat óra szerint szabják meg, nem súly szerint.
Két különböző 95 a cikkben
A 95-es szám kétszer áll a szövegben, és mindig másról szól. Az első: 95 normaóra egy tonna lépcsőre.
A második: 95 000 ₴, ugyanannak a típusnak az új tonnaára. Az egybeesés véletlen, számtani kapcsolat nincs köztük.
Az elsőt órában mérik, a másodikat pénzben. Az elsőtől az üzem terhelése függ, a másodiktól a marzs.
A sablonok nem tömik be a gödröt
A harmadik lépés gyártási, és a tulajdonosnak ez a legkedvesebb. Hegesztősablonok és idomszerek a tipikus karokra és pihenőkre.
A hegesztősablon olyan készülék, amelyben a darabokat hegesztéshez befogják. Nem kell minden alkalommal újra illeszteni.
A tonnára jutó normaóra 95-ről 78-ra esik. Mínusz tizenhét óra minden tonnán — egy üzemnek ez sok.
A marzs ezzel −14 100 ₴-ról −6 960 ₴-ra megy. Ez még mindig mínusz.
Havonta a lépés 85 680 ₴-t ad, és ez valódi pénz. De a típus veszteséges marad.
Ezt a gödröt termeléssel nem tömik be — az ár a kérdés.
Ezért fontos a lépések sorrendje. Lehet sablont vásárolni, brigádot képezni és ciklust rövidíteni.
A 68 000 ₴ tonnaár mellett a lépcső mégis mínuszban lesz. A termelés kisebbíti a gödröt, betömni csak az ár tudja.
Egy mutató havonta
Taras nem hagyta el a lépcsőket. Az első lépést választotta: új árat az összetett termékekre a következő szerződésben.
A döntés ára is ismert. Két lépcsős megrendelés nem tért vissza hozzá — egy olcsóbb üzemhez mentek.
Erről a volumenről Taras tudatosan mondott le. A tonnaárról „úgy általában” folyó alkudozásról ugyanúgy.
A sablonokat végül megrendelte, de második lépésként. Előbb az ár, aztán a termelékenység.
A költségvetésben új sor jelent meg — a tonnára jutó normaóra. A technológus a súly mellé teszi, még a szerződés aláírása előtt.
A normaórákat megrendeléstípusokra osztották szét. Nem egyetlen keretként az üzemre, hanem minden típusra külön.
A kimutatásban megjelent a normaórára jutó fedezet. Minden típusra, és éppen ezt követi Taras havonta.
Az új költségvetés első hónapja kellemetlen volt. Kiderült, hogy az órák egyetlen típuson belül is kalandoznak.
A havi átlag ezt elsimította. Most minden megrendelés külön látszik.
A tárgyalások is megváltoztak. Az alku tárgya most az összetettség, nem a tonnatartalom. Az összetett termék olcsó tonnája nem nyer többé szerződést.
A mutató egy: normaórára jutó fedezet minden típusra.
Következtetés vállalkozóknak. Ha súly szerint ad el, és órát költ el, a tonnaár semmit nem mond Önnek. Számolja ki a normaórát minden terméktípus egységére. Szorozza meg az óra árával, adja hozzá az anyagot, és tegye mellé az eladási árat. Aztán ossza el a marzsot az órákkal — és látja a megrendelések valódi sorrendjét. Ugyanígy működik minden rendelésre dolgozó gyártás: bútorüzem, nyomda, forgácsolás, szabászat, szerelés.
Mit ellenőrizzen a saját üzemében
- Mérje meg a tonnára jutó normaórát minden típusnál. Ne szemre és ne a „nehéz” szóval, hanem számmal a költségvetésben, a súly mellett.
- Fordítsa át az órákat pénzre. Tarasnál a szorzó egy — 420 ₴ normaóránként, és minden típusra ugyanaz.
- Számolja ki a tonna önköltségét típusonként. Acél plusz segédanyag plusz munka éppen ennek a típusnak az órái szerint.
- Tegye mellé az eladási árat. Tarasnál ez 68 000 ₴, és a három önköltség egyike már túl is lépte.
- Ossza el a marzsot a normaórákkal. 753 ₴, 118 ₴ és −148 ₴ óránként — ez a típusok valódi sorrendje.
- Vesse össze a tonnatartalom arányát az órák arányával. Tarasnál ez 14% a 33% ellenében, egyetlen megrendeléstípuson.
- Számolja ki külön, mit ad az ár és mit a termelékenység. Ha egy gyártási lépés nem viszi pluszba a típust, az árról kell tárgyalni.
A pénz nem tűnik el — csak nem látja
Az acélszerkezeti üzemről azt gondolják, hogy mindent a gépek döntenek el. A plazmavágó, a híddaru, a hegesztőállások száma.
Valójában a gépek azt döntik el, hogy az üzem egyáltalán dolgozik-e. Hogy mennyit keres, azt más dönti el.
Az dönt, hogy pontosan milyen szerkezeteket vállalt el azokba a tonnákba. És hány üzemórát vittek el ezek.
A záró sor emellett nem hazudik. A 162 320 ₴ nyereség igaz. De nem mondja el, hogy egyetlen típus 169 200 ₴-t vitt el.
Azt sem mondja el, hogy a tonnatartalom 14%-a megette az üzem 33%-át. Ehhez más metszet kell, nem más összeg.
Taras ma is készít lépcsőt és korlátot. A különbség az, hogy most ismeri az árukat órában.
Amint a tonnára jutó normaóra önálló sor lesz a költségvetésben, látszik a fő dolog. Nem arról a számról tárgyalt.
Hogyan látja ezt a saját üzemében
Minden, ami fentebb áll, egyetlen metszeten nyugszik: nem a hónap tonnákban, hanem minden megrendeléstípus külön — a tonnára jutó normaórájával, az önköltségével és az órára jutó fedezetével. Amíg egyetlen ár áll a tonnán, nem látszik sem az, hogy a könnyű, összetett termék az üzem egyharmadát eszi, sem az, hogy ezt a gödröt termeléssel nem lehet betömni. Amikor ugyanezek az adatok automatikusan állnak össze, látszik, melyik típus fizeti ki az órát — pontosan ezért használják a kis- és középvállalkozások tulajdonosai a Finmap rendszert: hogy lássák a pénzügyi képet, ne pedig utólag állítsák össze.
Olvassa el azt is
A téma alapja: A vezetői számvitel elmagyarázva: mi ez, és miért van rá szüksége a tulajdonosnak
Oszd meg az értékes tartalmat — légy te az inspiráció forrása
Gyakori kérdések
Hogyan számolható ki az acélszerkezet tonnájának önköltsége típusonként?
Négy érték kell hozzá: a hengerelt acél tonnánként, a segédanyag tonnánként, a normaóra tonnánként és a normaóra ára. A hengerelt acél és a segédanyag Tarasnál minden típusra azonos — 38 000 ₴ és 4 200 ₴. Csak az órák térnek el. Szorozza meg az adott típus normaóráját 420 ₴-ral, és adja hozzá az anyaghoz. A gerendáknál és oszlopoknál ez 22 normaóra, vagyis 9 240 ₴ munka, és a tonna önköltsége 51 440 ₴ lesz. A rácsos tartóknál 48 normaóra 20 160 ₴ munkát és 62 360 ₴ önköltséget ad. A lépcsőknél és korlátoknál 95 normaóra 39 900 ₴ munkát ad, a tonna pedig már 82 100 ₴-ba kerül. Az anyag egy, az önköltség viszont tonnánként harmincezer hrivnyával tér el.
Miért nem működik a tonnaár az acélszerkezeteknél?
Mert a tonnaár azt feltételezi, hogy a tonna mindenhol ugyanaz. Az üzemben ez nem így van. Taras bármelyik szerkezetet 68 000 ₴-ért adja tonnánként, de 22, 48 vagy 95 normaóra alatt készíti el. Az összetettség szakadéka négyszeresnél is nagyobb, és az ár ebből semmit nem tud. Amíg a megrendeléstípusok egyetlen „tonna” számban állnak, az egyik mínuszát a másik kettő plusza befedi. Az összesítés kijön, ezért kérdés sem merül fel. A súly szerinti ár ott helyénvaló, ahol a súly maga a munka: előgyártmány, hengerelt acél, hulladékvas. Ahol a munkát órában mérik, ott az árat óra szerint kell megszabni.
Mi a normaórára jutó fedezet, és miért fontosabb a tonnára jutó marzsnál?
Ez a típus marzsa, elosztva azokkal a normaórákkal, amiket az üzem erre a típusra elköltött. A tonnára jutó marzs Tarasnál ilyen: +16 560 ₴ a gerendánál, +5 640 ₴ a rácsos tartónál, −14 100 ₴ a lépcsőnél. A normaórára jutó fedezet 753 ₴, 118 ₴ és −148 ₴. A típusok sorrendje ugyanaz, a szakadék viszont teljesen más: tonnánként a rácsos tartó háromszor marad el a gerendától, órán pedig több mint hatszorosan. Az ok az, hogy az üzem szűk helye nem a tonna, hanem a hegesztőállás órája. Állás annyi van, amennyi van. Ezért a típusokat egyetlen normaórán kell összevetni: éppen az fogy el először az üzemben.
Mibe kerül az üzemnek egyetlen veszteséges megrendeléstípus?
Tarasnál pontosan 169 200 ₴-ba havonta. A „Lépcsők és korlátok” tonnája 82 100 ₴-ba kerül, és 68 000 ₴-ért adják el — mínusz 14 100 ₴ minden tonnán. Ebből a tonnából 12 van, innen az összeg. A léptékhez: az egész üzem nyeresége ugyanabban a hónapban 162 320 ₴. Vagyis egyetlen megrendeléstípus többet visz el, mint amennyit az üzem megkeres. A három típus 772 320 ₴ fedezete már ezzel az összeggel csökkentve van, és tovább 610 000 ₴ állandó költség megy le róla. Ha a lépcső csak nullára jönne ki, a nyereség 169 200 ₴-val nagyobb lenne — egyetlen új tonna és új gép nélkül.
Miben különbözik a tonnatartalom 14%-a a normaórák 33%-ától?
Ez ugyanannak a típusnak két aránya, különböző mértékben mérve. A „Lépcsők és korlátok” 12 tonna a havi 86-ból, vagyis a tonnatartalom 14%-a. Normaórából 1 140-et visznek el a 3 444-ből, vagyis az egész üzem 33%-át. A típus a kiszállítás hetedét nyomja, és a gyártási idő egyharmadát foglalja el. A tonnákban írt költségvetés csak az első számot mutatja. Éppen ezen az eltérésen épül fel az egész hiba: a könnyű, összetett termék nem a raktárt eszi, hanem az üzemet. A második szám látásához a normaórákat megrendeléstípusokra kell szétosztani, nem egyetlen keretként tartani az egész gyártásra.
Mi jövedelmezőbb: árat emelni az összetett típuson vagy elhagyni azt?
Árat emelni. A „Lépcsők és korlátok” új ára, 95 000 ₴ tonnánként a 68 000 ₴ helyett, a marzsot −14 100 ₴-ról +12 900 ₴-ra viszi át tonnánként. Havonta ez 324 000 ₴, és az üzem nyeresége 162 320 ₴-ról 486 320 ₴-ra megy — pontosan 3,00-szorosára. A típus teljes elhagyása 169 200 ₴-t ad, vagyis érezhetően kevesebbet. Az ok egyszerű: elhagyásnál kiveszi a veszteséget, új árnál pedig keresetté változtatja. A második erősebb. Ráadásul az elhagyásnak tisztességes határa van: a felszabaduló 1 140 normaóra magától nem hoz pénzt, megrendelésekkel kell megtölteni.
Miért nem viszik pluszba a hegesztősablonok és az idomszerek a veszteséges típust?
Mert az órákat csökkentik, nem az árat változtatják. A hegesztősablon olyan készülék, amelyben a darabokat hegesztéshez befogják, ezért nem kell minden alkalommal újra illeszteni. Tarasnál a hegesztősablonok és az idomszerek 95-ről 78 normaórára engedik le a normát tonnánként. Mínusz tizenhét óra a tonnán — egy üzemnek ez sok. A marzs ezzel −14 100 ₴-ról csak −6 960 ₴-ra megy, vagyis mínusz marad. Havonta a lépés 85 680 ₴-t ad — a pénz valódi, de a típus veszteséges. Az egységes 68 000 ₴ tonnaár mellett ezt a gödröt termeléssel nem lehet betömni. A termelés kisebbíti a gödröt, betömni csak az ár tudja.
Miért nem ad teljes megtakarítást egy megrendeléstípus elhagyása?
Mert az állandó költségek nem esnek. A „Lépcsők és korlátok” elhagyásánál elmegy 12 tonna a 86-ból, és felszabadul 1 140 normaóra, de a 610 000 ₴ állandó költség a helyén marad. A műszaki személyzet 180 000 ₴ bére, a 140 000 ₴ amortizáció, a csarnok 120 000 ₴ bérleti díja, a 96 000 ₴ energia és a 74 000 ₴ adminisztráció nem tud arról, milyen szerkezetek mentek át az üzemen. Az amortizáció ugyanannyi a gerendára és a lépcsőre is. Ezért a felszabadult órákat meg kell tölteni valamivel, a gerenda iránti igényt pedig a generálvállalkozó ütemterve határolja. Éppen ezért korlátozódik az elhagyás hatása havi 169 200 ₴-ra — ez plafon, nem terv.
Maradtak még kérdéseid?
Szívesen válaszolunk rájuk.
Finmap support
